A TI Magyarország, négy évvel a Fekete Könyv címet viselő korrupciós annales megjelenését követően, elkészítette a Fekete Könyv második kötetét. A 180 oldalas kiadvány a hazai korrupciós helyzetről közöl átfogó tanulmányokat.
A 180 oldalas kiadvány a hazai korrupciós helyzetről – a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról – közöl átfogó tanulmányokat.
A könyv bemutat 50 konkrét, közelmúltbeli korrupciós esetet is. Ilyenek pl. Lázár János batidai kastélya; pénzeső Matolcsy Ádámnak; az Orbán-hacienda Hatvanpusztán (képünkön); Rogán Antal új felesége családjának bizniszei; Rogán-Gaál Cecília páratlan üzleti sikerei; Szijjártó Péter Szíjj László luxusjachtján; Kósa Lajos, a fideszes politikus, aki Európa egyik leggazdagabb embere akart lenni; Hetvenhét milliárd a vadászati világkiállításra, amely nem is világkiállítás.
A Fekete Könyv II. megállapításai szerint a szinte korlátlan hatalommal rendelkező kormánypártok, és a hozzájuk szorosan kötődő üzleti-haveri körök az elmúlt évtizedben szisztematikusan elfoglalták a magyar közélet minden szegletét, ezzel teljessé téve az állam foglyul ejtését. A végrehajtó hatalom ellenőrzésére hivatott állami szervek, amilyen például a versenyhivatal, a médiahatóság vagy a számvevőszék, mára a kormány politikai és gazdasági igényeinek a kiszolgálóivá váltak. A NER-ben a korrupció büntetőjogi üldözése is a politikai érdekek foglyává vált, az ügyészség gyakran futni hagyja a hatalom számára kényes ügyek elkövetőit.
A kormány a koronavírus okozta világjárvány elleni védekezés érdekében megerősített jogosítványait is a demokratikus intézmények gyorsított ütemű leépítésére és a politikailag bekötött üzleti kör tagjainak további gazdagítására használta. Szükségrendeletek kiadásával korlátozta a közérdekű adatok nyilvánosságát, szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, emellett – például a turisztikai ágazatban – a versenyt mellőzve százmilliárdos összegben juttatott megbízásokat a haveri vállalkozói köröknek.
A politikai elittel összefonódott üzleti körök további gazdagítását a világviszonylatban is egyedülálló „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” („KEKVA”-k) létrehozásával tetézte a kormány. A KEKVA-k egyrészt több ezer milliárd forintnyi vagyonnak az állam könyveiből történő kiemelését jelentik, másrészt biztosítják a hatalom jelenlegi birtokosainak politikai és gazdasági túlélést arra ez esetre, ha a Fidesz ellenzékbe kerül.
A Fekete Könyv II. emlékeztet rá: 2018 után is folytatódott a NER dúlása a magyarországi médiapiacon. Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven gigantikus kormányközeli médiakonglomerátum jött létre, és emellett a hatalom tovább szorongatja a médiapiac még független szereplőit. Ez részben hatósági eszközökkel, részben a kormány iránt elkötelezett üzleti körök tulajdonszerzésének az előmozdításával történik. Így történt ez a frekvenciájától tavaly megfosztott és ezáltal az internetre száműzött Klubrádió esetében, ami azt is példázza, hogy a médiahatóság miként tesz hűségesküt a kormánynak.
A korrupció aláássa Magyarország versenyképességét
A Fekete Könyv II. arra is rámutat, hogy a rendszerszintű korrupció, a visszaéléseket eltűrő vagy éppen támogató kormányzati magatartás és a gyenge gazdaság teljesítmény szorosan összefügg. Az országok Korrupció Érzékelési Indexben elért eredménye és az egy főre jutó GDP-je közötti kapcsolat az EU egészében kifejezetten erős. Magyarország az Európai Unió korrupcióval leginkább fertőzött tagjai közé tartozik, miközben az egy főre jutó GDP-t tekintve csak Bulgária, Románia, Horvátország és Lengyelország teljesítményét múlja felül. „Az, hogy a 2013 és 2019 közötti konjunktúra dacára Magyarország – gazdasági teljesítményét és versenyképességét tekintve – nem tudott kitörni Európa alsóházából, jelentős részben az autokratikus hatalomgyakorlás és az intézményi rombolás következménye” – mutatott rá a CPI-jelentés közzétételekor és a Fekete Könyv II. bemutatásakor Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.
A világhírű közgazdász, Daron Acemoglu a Fekete Könyvhöz írt tanulmányában kifejti: a korrupció megszünteti a verseny egyenlő feltételeit, megrendíti a közbizalmat, végső soron rombolja a piacokat, az intézményeket és a normákat. Rendkívüli módon aláássa egy országban a visszaélésekkel szembeni eredményes fellépést az, ha a korrupció széles körben elfogadottá, társadalmi normává válik.
(Forrás: transparency.hu; kép: hvg.hu)